Az új diák
Hatodikban a Felner Pisti mellettem ült. A másik padsorban, de mellettem. Néha kölcsön adtam neki a radíromat, vagy a hegyezőmet, és ilyenkor hálásan rám mosolygott. Nagyon vártam már az új osztálytársunkat, akit az Erzsébet néni hozott fel bemutatni, a belvárosból, a budapesti belvárosból költöztek ki hozzánk, és ettől boldog lettem, mert mégis csak menő iskola lehetünk, ha a belvárosból ide jön valaki. Az új lánynak hosszú, barna haja volt, és széles mosolya, és ahogy Erzsébet néni mellett álldogált, rájöttem, hogy honnan ismerem. Az Esztert az oviból nem lehetett elfelejteni, mert neki volt az ötödik szülinapján Barbie-tortája. Az óriási torta közepén állt a legújabb Barbie-baba, aminek a reklámját minden szombaton megnéztük a Kölyök Klub adása közben. Eszter komoly és szép volt, és azonnal tudtam, hogy csak egy szabad hely van az osztályban: a Felner Pisti mögötti pad. Eszter elsétált a padsorok között, és csöndben, egy kecses mozdulattal leült a helyére. Az jutott eszembe, hogy ennél jobban nem is történhetett volna, mert így nem látja őt a Felner Pisti, hiszen mögötte ül, tanultuk fizikán, hogy van ez a periférikus látás-dolog, na már most még ebből is kiesik az Eszter, annyira a Felner Pisti mögött ül. Úgyhogy bátorítóan rámosolyogtam, ne érezze magát olyan egyedül újoncként, és elhatároztam, hogy nagyon kedves leszek vele. Én leszek az első barátnője az osztályból, ami tök menő dolog. Eszter hálásan mosolygott vissza, és aztán azonnal a tábla felé fordult, és komoly tekintettel hallgatta Erzsébet nénit. Mikor kicsöngettek, elpakoltam a füzeteimet, és odafordultam az Eszterhez. Ekkor fordult hátra a Felner Pisti is, mosolyogva ránézett az Eszterre, tudnál kölcsönadni egy hegyezőt, kérdezte, és Eszter azonnal előszedte csillogó tolltartójából a csillogó hegyezőt. Kicsit lányos, adta oda egy szégyenlős mosoly keretében a Felner Pistinek, aki csak annyit mondott, tök szépen csillog, ismerlek az oviból. Nekem sosem mondta, hogy ismer az oviból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése