Graz, pályaudvar, női WC. A megöregedett, harmincas nő furcsa mosollyal
bámulja magát a tükörben és magyaráz. Nem értem, mit mond. Nem tudom, nekem
mondja-e. A torz beszéd, meg a sírásba bugyborékoló nevetés akár magyar is lehet.
A nő
oldalán kis flitteres táska. A mosdó szélére tesz egy nejlonzacskót, annak a
tetejére meg a tigriscsíkos plüssel bevont bilincset. Teljesen kinyitja a
csapot, és amíg zubog a víz, a szappanadagolóhoz hajol. Nyomja a szappant a
tenyerére. Addig pacsál, hogy a habos víz majdnem túlcsordul a mosdókagyló
peremén. Senki se mer rászólni.
Sorra kerülök. Még a fülkében is hallom, ahogy
játszva csapkodja a vizet. Mikor kijövök, szótlanul melléállok. Mossuk
kezeinket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése